PHOX riport


28/06/2011 – 02:03 | Feltöltötte:

Valószínű sokaknak nem kell bemutatni a civisvárosi beatmakert Phox-ot, a downtempoban, triphopban, chillben,… blablablaban utazó ütemgyártónál az utóbbi időben kicsit nagy a csend, erről, és egyebekről is faggattuk…

RH – …kezdetek…közhely, de azért oszd meg az arcokkal, hogyan indultak az első kreálkodások?

PHOX – 96-97 környékén egy gimnáziumi osztálytársamnál sega-ztam (szigorúan Mortal Kombat), aki mellesleg megemlítette, hogy szerzett egy nagyon jó kis progit, amivel nagyon dúrva rave-zenéket tud írni. Ez a progi, a kőkorszaki Fast Tracker 2 -volt. Mutatott pár track-et, ami amolyan jófajta kis racsítós hardcore-rave volt, és elmagyarázta a progi működését alap szinten. Pár percel később már másoltam is át magamnak egy kislemezre, és vittem haza telepíteni. Aztán folyamatosan nyúltam le őt hangmintákkal, és elkezdtem zenéket kreálni. Kezdetben mindenfélével próbálkoztam, trance, house, jungle, hip-hop. Ebben az időben még nem nagyon volt internetnet a háztartásokban, és a cd-írók ára is csillagászati összeg volt, ezért a gépről közvetlen kazettára másolgattuk fel a cuccokat és úgy mutogattuk egymásnak az alkotásainkat. Ami nagy löketet adott az elején,  mindamellett, hogy tudtam, hogy ez a dolog nekem annyira tetszik, hogy még nagyon sokáig fogok fele foglalkozni, hogy pár ember, köztük pl. Johnny (skafu, Solid galeri), vagy Petya az egyik unokatesóm, többször megerősített benne, hogy nagyon jó trackeket írok, és csináljam, mert nagyon tetszik nekik. Ezeket kazikat a mai napig keresem a padláson, de sajnos nem találom már őket.

RH – Az utóbbi időben nem sokat hallani felőled…nem sok zene került ki a hálóra az elmúlt 1-2 évben…stagnálsz?! :)

PHOX – Abszolút :), illetve csak abból a szempontból, hogy valóban nem tettem közzé semmilyen zenémet az elmúlt években, viszont aktívan foglalkoztam, és foglalkozom is a zenekészítéssel. Igazából jobban átgondolva több oka van annak, hogy nem tettem közzé semmit az utóbbi időben. (leszámítva az Ádámnak írt muzsikát). Először is családi okok. Ezt nem részletezem, és nem is nyom sokat a latba, de azért jelen voltak, vannak. Ami sokkal fontosabb, hogy vagy két éve beújítottam pár új dolgot a kis otthoni stúdiómba fejlesztés céljából, és ez alapjában véve forgatott fel mindent. Vettem hangfalakat, és egy új számítógépet, amire számomra más, általam eddig nem használt, zeneszerkesztő programok kerültek telepítésre . (Logic és Ableton Live). Aki zeneszerkesztéssel foglalkozik az tudja, hogy átállni más alkalmazásokra, és kitanulni, megtanulni őket, használni az igényeidnek megfelelően mindig nagy kihívás, és munka. Ez rengeteg időmbe tellett, de mára ez a dolog már kipipálva. Az új munkakörnyezet által új dimenziók is megnyíltak előttem. Ezek a progik, és kiegészítő anyagok (itt elsősorban a hangminta tárakra gondolok) olyan lehetőségeket kínálnak már az ember számára, hogy rendkívül egyszerűen, nagyon gyorsan, hatékonyan, tud az ember, elfogadható minőségű produkciókat készíteni, többféle stílusban, és tudja a zenéjét a különböző stílusjegyeknek megfelelően formálni. Ez megzavart nagyon az elején, mert egyik nap pl. készítettem egy minimal techno számot, másik nap meg egy country balladát. A szó szoros értelmében country balladát. Gyakorlatilag olyan dolgokat amiket nem gondoltam volna, hogy meg tudok csinálni, egyszercsak meg tudtam. Persze semmi varázslásra nem kell gondolni, ez nem az én érdemem, hanem a progiké elsősorban, amik gyakorlatilag mára már tálcán kínálnak mindent az ember elé. Bárki megtudja csinálni, ha érdekli és sokat foglalkozik vele, meg van hozzá egy kis érzéke, és affinitása. Szóval egy kicsit válságba is kerültem, hogy itt a varázskalap előttem, mit is húzzak akkor most ki belőle. Ezzel is jó sok idő elment.

Aztán tagadhatatlanul elkezdtem keményen pókerezni a neten, ami rengeteg időmet elvette. Ez is elvitt egy évet kb. Nem kellett volna. Ugyan szolid plusszal zártam a szezont, de megbántam, hogy ennyi időt és energiát öltem bele, és azt nem a zenére fordítottam. A zene az én utam, és itt tudom magam iagzán kiélni. Ennyi.

RH – A 2007-es LIQUID FORMS album után 1 évre kidobtad a CINEMA FICTION-t, azóta 1-2 kis rövidke EP…majd kisebb csend…ha ezt a pár évet jellemezném, akkor számomra a zenéid egyre letisztultabbak, teltebbek, egyre patentabb a hangzás, persze a borongós hangulat megmarad, mondhatnám, hogy pesszimista zenék ezek, tinilányok nem hiszem, hogy lecserélnék a “mizu”-t bármelykre is az ipodon..mer’ hát nem gyorskajáldás zene ez, egy kőkemény marhapörkölt inkább vájtfüleknek :) … Te, hogy látod a stílusod, az utóbbi 4-5 évben milyen mércét állítottál magadnak?

PHOX – Wow…köszönöm a méltató, és találó szavakat :). Jól esik. Abból a szempontból mondom, hogy találó, hogy tényleg, kissé borongósak és melankólikusak a számok, és én pont valami ilyesmit is akartam csinálni mindig is. Én is hasonló személyiségnek tartom magamat legbelül, és ha ez megvalósul a zenémben az jó. A magam szempontjából is jó, mert így megvalósítom magamat, a hallgatók szempontjából meg akinek tetszik az ilyesmi, az találhat talán benne valamit, ami megmozgatja. Bár a számokat elsősorban magamnak csinálom, de ha valaki más is lát benne fantáziát, akkor még inkább megéri csinálni az egészet, úgy érzed ilyenkor, ha nem is sokat, de adsz valamit az embereknek. Na de…. letörölve a könnycseppeket a szememről :) folyatom. Szóval a stílus marad, azt kell csinálni mindig, ami belülről jön. Mást azért nem éri meg csinálni, mert az soha nem lesz a mindenkori maximum, amit ki tud magából hozni az ember. Ez a mérce dolog úgy működik nálam, hogy mindig van egy belső hang, ami megmondja, hogy ez jó, vagy nem. Hagyjam abba, és töröljem a számot a picsába mert szar, vagy küldjem átfelé a haveroknak, mert jól sikerült. De ez a mérce egyre magasabb, úgy érzem. Nagyon sok számot készítettem az elmúlt időben, amire adott esetben rámondták egyesek, akiknek megmutattam, hogy jó, és tetszik nekik, mégis mind a kukában végezte. Önmagamnak nagyon nagy kritikusa vagyok. A zenében mindenképpen.

RH – Sokan nem tudhatják, de a kezdeti időszakban a KÉTHÁZKÖZT alá dolgozgattál rapbeateket…aztán mentél át trippesebb dolgokra..hogy is volt ez?

PHOX – Igen, a fősulin megismerkedtem HONEST-el, és hamar megtaláltuk a közös nevezőt, mivel a jővő pallérozott elméi és okoskái, akikkel körül voltam véve, esetenként szörnyű zenei ízléssel voltak megáldva, (elnézést, de azért szeretek mindenkit) megváltás volt, vele FIRMA-ról, HÁTSHOWSOR-ról, BEASTIE BOYS-ról, meg DJ SHADOW-ról diskurálni. Aztán, megismerkedtem a böszörményi brigáddal is, és nem sokkal később, már a koli pincéjében rappelt meg sörözött mindenki, KÉTHÁZKÖZT néven.  PIERCI meg én hoztuk az alapokat, és ment a rap.  Nagyon jó volt. De azért engem mindig is az instrumentálisabb dolgok vonzottak, és hamar kiszálltam a dologból. A beat-makingben sem láttam már kihívást, mert rájöttem, hogy nem akarok másnak időre és megrendelésre dolgozni, és várni a reakciót, hogy vagy tetszik neki, vagy nem. Én egyedül dolgozom, és csakis magamnak. Képtelen lennék amúgy bármilyen formációban is részt venni, vagy közösen gyártani zenét valakivel, mert nem tudnám elfogadni, hogy az a zene nem úgy van teljesen ahogyan én akarom. Másra pedig a legkevésbé sem szeretném ráerőltetni magamat, így jobbnak látom ha egyedűl foglalkozok a dologgal.

RH – Nemrég említetted, hogy készülsz új dolgokra, de ez egy kicsit más lesz a megszokottól, más néven, más koncepció, más műfajokba is belenyúlkálsz…miről van szó?

PHOX – Így van. Most nagyon nagy a motivációm a zenekészítésre. Mint említettem, most már az új progikkal is elboldogulok, és nagyrészt eljutottam oda, hogy meg fogom tudni valósítani az elképzeléseimet. Az új stílusról annyit, hogy a hangulatát (a melankólia tekintetében) a zenéknek, maradéktalanul szeretném megőrizni, de egy kicsit absztraktabb köntösbe tervezem öltöztetni az egész mondanivalómat. Kicsit több elektronika, több szinti és vokál, különböző alapokon, adott esetben hip-hop, break, vagy akár house. Csúsztatott ütemek helyenként, lightosabb csörömpölések, atmoszférikus effektek. Törekszem a minimal-abb dolgokra is, nem akarom túlzsúfoni a számokat hangszerekkel. Egyszerű, jól működő track-eket akarok, amik az ötletek és variálások révén, fentartják majd az érdeklődést a számok végéig. A zenék alapja tulajdonképpen mind1, azt szeretném elérni, hogy a ritmusától függetlenül rá lehessen ismerni, hogy nagyjából ki állhat mögötte. Fontos, egy fajta saját atmoszféra megteremtése, és saját hangzás kialakítása. A tervem az, hogy elkészítsek egy 4-5 számos “bemutatkozó” kis EP féleséget, még idén lehetőleg. Ha hamarabb vagy később lesz kész, végül is az sem érdekel, de, hogy el fog készülni az tuti. Kb. szeptembertől kezdem el majd csinálgatni, addig alakítom és fabrikálom a hangzást, meg keresgetem az összetevőket, és az alapanyagokat.

RH – A zeneírást is kicsit más aspektusból közelíted meg, tanulod a zeneszerkesztést, keverést…

PHOX – Igen, olyan értelemben, hogy rengeteget bújom a fórumokat, és keresem, kutatom, hogy azt amit én akarok, hogyan kell, és mi módon. Hogyan tehetem jobbá, ütősebbé, érdekesebbé. Autodiakta módon. Pénzem nincsen okató iskolákra meg ilyesmi, de a neten szinte minden rajta van, videók, cikkek, és fórum hozzászólások formájában. Törekszem arra, hogy amit majd kiadok a kezemből, az a lehető legjobban szóljon, illetve pont úgy, ahogyan én szeretném.

 Tehát nem hangmérnököt képzek magamból, vagy stúdiós szakembert, de ha már van egy tuti jó kis progim, akkor miért ne használnám ki a lehetőségeit, és hozzak ki belőle egyre jobbat és jobbat, a hangzást tekinteve. A végső mastert, úgyis egy stúdióban végzi egy szakember, ha oda kerül a sor. Nincsen profi cuccom, se profi lehallgató berendezésem sem, de ami van azt ki akarom használni teljesen, hiszen ezért invesztáltam bele. Olyanokat megengedek magamnak amúgy néha pl, hogy az általam bomba favoritnak ítélt előadóknak, írok email-t és megkérdezem, persze a legnagyobb tisztelettel és alázattal, hogy figyu már ezt a basszust hogyan, meg mint állítottad elő, ezt meg azt hogyan csináltad, és a poén, hogy visszaírnak. Imádnak visszaírni mert, szeretnek róla beszélni, szeretnek arról beszélni, amiben benne vannak, arról amit csinálnak és sokat jelent nekik. 

RH – A Cinema Fiction idején ha jól emlékszek amcsiból is megkerestek, mi is volt ez pontosan?

PHOX – Igen, egy amcsi zenei blog rámakadt a neten, megtetszett a zeném nekik, és felkértek egy interjúra. Aztán lett volna lehetőségem egy pályázat útján fellépni odakint náluk, mert meghívtak. De live-act-re akkor semmilyen szinten nem voltam berendezkedve. Konkrétan a számaimat kellett volna előadni, amik már rég csak cd-n meg mp3-ban pihentek a vinyómon. Így nem lett belőle semmi. Azzal meg nem égettem volna magam, hogy elindítom a számot, és csak ott csápolok mögötte. Cumi. Picit sajnáltam, mert jól esett, hogy már ilyen szinten is elismerik valamelyest a zenéimet, de ez méginkább csak lelkesített, meg megerősített. Aztán mondták, hogy ismerik a FAT JON kiadóját, nagyon jó kapcsolatban vannak velük, és akár kiadnák az új zenéim ha lesznek, és ha tetszik nekik. Azt tudtam, hogy ha ez így van, akkor javítani kell, és húzni a hangzáson még, mert még nem az igazi, és nem feltétlen állja meg a helyét, és ekkor fektettem be az új cuccokba. De ez meg kerékbe törte a lendületem jó időre, azon dolgok miatt, amit már említettem fentebb.

RH – A SEVISUAL-lal egyébként, hogy jött a kapocs, több bmx demón is szerepelsz, mint háttérzene….

PHOX – Erre pontosan nem emlékszem, hogyan jött. Talán írt egy mailt, hogy használhatja-e a zenéimet a videóihoz, én pedig természetesen beleegyeztem. Nagyon örülök neki, ha klippekben, vagy dokumentum filmeken felhasználják a track-jeimet. A bmx-es brigáddal kapcsolatban, az a lényeg, hogy szerintem mindenki tisztában van azzal, hogy ezek a srácok mit raktak és raknak le folyamatosan az asztalra. Mennyi meló, kitartás, szenvedély és tehetség kell ahhoz, hogy ezt ilyen szinten lehessen csinálni, ahogyan ők teszik. A dologban viszont az a csavar, hogy ezt Tomi (sevisual) olyan szinten tudja közvetíteni, az emberek felé a kamerája által, hogy  aki nem szerette a flatland-et eddig, vagy eddig talán nem is ismerte, hogy tulajdonképpen mi is ez, az rögtön beleszeret a dologba. Megkapó és lebilincselő dokumentációk ezek erről a sportról,  és van mindig bennük valami plusz, ami miatt újra, és újra megnézi őket az ember.

 

 

RH – Hogyan vélekedsz az elektronikus zenék fejlődéséről, rengeteg új stílus születik, ami viszonylag tartja magát egy ideig, aztán egy új töltettel átalakul, majd az „divattá” válik. Kevert műfajok, már az ember csak kapkodja a fejét, hogy kéthetente kereszteznek műfajokat, aztán egy új nevet aggatva rá, egy új „korcs” (nem rossz értelemben) születik….

PHOX – Nagyon jó kérdés, erről órákat tudnék beszélgetni, de rövidre fogom. Mindazonáltal, maradéktalanul egyetértek veled. Sajnos ezekkel a dolgokkal általában csak Iván-t tudom fárasztani  a munkahelyen, és ő az, aki végighallgat, ha rámjön az agymenés ezzel a témával kapcsolatban. Szóval szerintem a képlet ma borzasztóan egyszerű, pedig bonyolultnak is tűnhetne.  Annyi, hogy ma már nem feltétlen érdemes bekategorizálni mindent, mivel szinte sok esetben már lehetetlen is. Jókedvvel olvasom mindig a youtube-os kommenteket, amikor “szakértők” mardossák egymást azon, hogy ez éppen milyen stílusú zene amit hallanak. Ha nekik az számít, hogy mondjuk egy BURIAL szám future-garage -e, vagy inkább post-dubstep, de éppen lehet ambient-house is, akkor ők ezt tegyék kedvükre. De szerintem fölösleges, meg amúgy is kit érdekel. Ráz tőle a hideg, vagy nem? Szeretem- e ezt a számot a velejéig, vagy nem? Ennyi a lényeg, azt gondolom. Visszatérve az elektronikus zene fejlődésére, és alakulására, úgy vagyok vele, mint az olimpiai rekordokkal, hogy azt mondod, hogy na ettől már tényleg nem lehet tovább, ez a vég, aztán hidegzuhanyként jön megint valami. Bár ezt én nem fejlődésnek tekinteném ma már, hanem inkább csak trendek-nek. Hiszen semmi olyan nincsen már manapság, ha csak szigorúan a kategóriákat tekintjük, amit előzőleg ne hallottunk volna. Egyes úttörők új megvilágításba helyezik a dolgokat, új szemlélettel tekintenek egyes, már meglévő zenei műfajokra, és adott esetben ez egy nagyon nagyot tud robbanni az elektronikus zenei piacon. Pl. itt az agyon hype-olt dubstep. Na mi is ez? Fogtak egy jamaikai dub alapot, és ráhúzták egy zúzós drum and bass számnak a hangkészletét és kész, megőrül a világ. A szállósabb része számomra is kifejezetten izgalmas ennek a műfajnak (dubstep, 2step) is persze, de végül is a hip-hop-ban és a techno-ban is ez a része az izgalmas, és aki szereti az ilyen zenét, az mondjuk ugyan azt a számot szeretni fogja szerintem egy break, vagy techno alappal is, attól függően, hogy melyik illik inkább alá. Mert a zenének a mondanivalója és a hangulata a lényeg. Számomra legalább is. Ahogy figyelgetem a dolgokat, az absztrakt és instrumentális hip-hop-ban abszolút a post DILLA követőkön van a hangsúly. FLYING LOTUS, TEEBS, SHIGETO, NOSAJ THING. A vájtfülű kritikusok, az ő albumaikat tekintik etalonnak ma, olyannyira, hogy a tavalyi év legjobb elektronikus zenei előadója, több magazin szerint is Flying Lotus lett, megelőzve pl. több techno előadót. Annyi producer és annyi zene van ma már, az egyre könnyebben elérhető és egyre profibb és kifinomultabb technológiának köszönhetően, hogy amivel ma ki lehet tűnni a többi közül, az csakis a kreativitás az ötletesség és a jóízlés. Az új vonalas elektronikában nagy trend most egyébként pl. a chill-wave és a glo-fi, ez egyfajta retro hangzás. Nekem borzasztóan teszik, egy-egy előadó és a koncepciója egyébként bevallom. Arról van szó, hogy annyira nincsen már új a nap alatt, hogy sok előadó szomjazza a régi magnókazetta hangzást, a régi szintik és a 80-as évek hangzását. Ezért beépítik a saját elektronikus produkcióikba. Etalon ebben a BOARDS OF CANADA és TYCHO például, meg a mai nagy ágyúk mint pl. COM TRUISE. De itt van pl. ONRA legújabb albuma  is (Long distance), hogy hip-hop-ot is említsek. Angliában pedig ahogy figyelem a post-dubstep most a menő pl. MOUNT KIMBIE, JAMES BLAKE, meg leginkább a Hotflush Recodings megjelenései. Nem tudom, hogy ezek valóban olyan zenék, amiknek be vannak kategorizálva, meg milyen alapon azok amik, meg hogy ki dönti el, :) de akit érdekel hallgassa meg az a legegyszerűbb.

Amúgy szeretek tájékozódni a témában. Egyfajta hobbi ez is, ami remekül kiegészíti a zenei munkásságomat. Olvasgatom a kritikákat lemezekről, trendekről, keresek kutatok új dolgok után, felfedezek új előadókat, producereket. Jó kis kaland ez, élvezem.

RH – Mostani kedvenceid itthonról-külföldről…ha 5 tippet adnál…

PHOX – Csak 5-öt?  :( Pedig annyit tudnék még….Sajnos ők mind külföldiek, bár az OCCAM album elég tuti lett. ONRA, HARD MIX, SUN GLITTERS, BURIAL, MUX MOOL, FOUR TET, SHIGETO, Project Mooncircle előadói különösen GLEN PORTER és PABILE, GOLD PANDA,  PHAELEH, THE FIELD, JON PHONICS, COM TRUISE és még nagyon, nagyon sokan….ezek most csak amik hirtelen bevillantak.

 

 

 

Bonus: Ja, meg a mostani himnuszom :

 

RH – A debreceni zeneméking búrjánzik manapság…Mi a véleményed az arcokról? (ALABAMA, REST, HANA, SONNYKRAFT, PIERCI...)

PHOX – ALABAMA, jó, hogy vele kezdünk, mert az egyik személyes kedvencem. Igazi bummm beppp. Nagyon érzi, és nagyon jó stílusérzékkel tálalja a dolgokat. A remixalbuma és a Ryzo instruk telitalálatok. Egy gond van vele csupán, hogy nagyon régen nem hallottam tőle semmit.

 REST, ha már említetted fentebb, hát ő sem a Fluor alá szánja a beatjeit, az tuti. Ezekkel a koszos retro indiai témákkal az őrületbe kerget néha (jó értelemben) . Nagyon érzi a dolgot, és neki is nagyon tetszik a stílusa. Várom az albumot. Vagy esetleg már megjelent?! 

HANA, úgy festhet, hogy a megjelenő albuma kapcsán egy új arc a placcon a zenekészítés terén, pedig ez koránt sincs így. Ha valaki, akkor ő biztos ismeri a Fast Tracker-t, mert tuti hogy dolgozott vele, hiszen akkor nem is nagyon volt más.  Szóval nagy respket neki, mert nem ma kezdte, és évek óta kitart a hobbija mellett. A zenéjén érezhető egyértelműen, hogy annak idején karácsonykor, bizony DJ KRUSH és SHADOW kazetta volt a fa alatt, és mindezt a hatást remekül ötvözi a saját ötleteivel, pad-jaival és szinti futamaival. Tetszik. Egyes nóták kifejezetten, és ha kevernem kell esetleg valahol a jövőben, ott lesznek a könyvtáramban a track-jei. 

SONNYKRAFT, sajnos régen nem hallottam játszani, de a legjobb magyarországi scratch  DJ. Sajnos méltatlanul mellőzve van ez a dolog itthon, és nem kap kellő figyelmet és elismerést senki, aki ebben (turntablism)  tevékenykedik, de ez nem az ő hibája. A lényeg, hogy abban amit csinál itthon ő a legjobb. A munkái közül szerintem a The Flash Points című cucc a legegységesebb, és egyben legütősebb produkció. Bár a későbbi megjelenések is igencsak tetszettek. Jól követhető rajtuk a scratching fejlődése is. Kiváncsi vagyok min agyal mostanában. :) .

PIERCI, hát ő az én nagy haverom :) . Itt általában a lightosabb jazz-es stílusjegyek, keverednek az utcai kosszal. Mostani munkáiról nem nagyon tudok sajna, de a régieket viszont kívülről fújom. Amikor általában félrottyon egy buliban bambul, és hirtelen felszólal egy frankóbb track  amit ő írt,  akkor majdhogynem biztos lehet benne, hogy én tolom a képébe a egyik kedvenc számomat tőle. Amúgy jó, hogy ő is az élete részének tekinti a beat-ek kotyvasztását, és csinálja olyan régóta, hogy kellően alázatos, és kitartó legyen az egészhez. Gratulálok neki, az új projektjeihez. 

Szívesen hallgatanék még egyébként, SENIOR CANARDOO, MESSPROOF, RASTACSKO,  BIG YETI és ICEK cucokat is a jövőben. Ők is tehetséges fanatic-ok, és frankón tudnák bővíteni a város zenei kínálatát.

RH – Üzenet a civislakóknak?

PHOX – Ezt kihasználnám arra, hogy köszönetet mondanék az interjúért elsősorban, továbbá a hallgatók véleményéért, kedvességéért és visszajelzéseiért, amit eddig kaptam tőlük,  valamint a sok segítségért, lehetőségért és a támogatásért amit az RH-tól kaptam az évek során. A SUB.HU-nak is a köszönöm a lehetőségket és a támogatást, és utoljára de nem utolsó sorban azoknak az embereknek, akik mindíg is támogattak és lelkesítettek abban, hogy csinálajm bátran a dolgaimat…

PHOX ALBUMOK (4 db: LIQUID FORMS, THE CINEMA FICTION, TRILOGY EP, PROPOSITIONS EP), VALAMINT PÁR VENDÉGFEATES TREK  EGY RARBAN KOMPLETT DISZKOGRAFI INNEN TÖLTHETŐ: http://www.megaupload.com/?d=K7W7HVWU